1945 után, egészen 1990-ig Magyarország szolgaian követi külpolitikában is a Szovjetuniót. Erről árulkodnak az 1945 utáni viszony mérföldkövei. 1948 után, amikor Sztálin szakított Titoval, már „az imperialisták láncos kutyájaként” nevezték a sajtóban az addig követendőnek kikiáltott jugoszláv vezért. De a magyar vezetés természetesen sehol, soha nem tette szóvá ebben az időben a szerb partizánok több tízezer halottal járó délvidéki magyarirtását, ellenben folyamatosan bocsánatot kértek az újvidéki pogromért.