Emberemlékezet

Vendég: Szerencsés Károly történész

Nagy Imre és Kádár János élete összefonódott, végzetesen. Két hivatásos forradalmár párhuzamos életrajza. Hogyan lett az egyik végül mégis a magyar nemzet mártírja?

Tárnák mélye helyett a pincebörtönök mélyén. Hogyan reagált a pártállam a természeti katasztrófákra, bányaomlásokra? Miért sejtettek mindenhol szabotázst?

1989. Románia összeomlik. Egymásra lőnek a különböző fegyveres csoportok. Ki kivel van? Ki tudja? S volt-e magyar beavatkozás?

Tűzzel-vassal. Joggal-jogtalansággal. Megtöréssel-megalázással. Mindegy hogyan, csak eltűnjenek az önállóan gazdálkodók a faluról. Mert a tulajdon, az önálló gazdálkodás az autonómia alapja. Ezt pedig a kommunizmus nem tűrhette. A kulákperek anatómiája.

Miért történt meg Trianon? Bűneink miatt? Az események elkerülhetetlen láncolata miatt? Vagy azért, mert a döntő pillanatban – hogy erősebb szót ne használjunk - alkalmatlanok jutottak kormányrúdhoz?

Azokra emlékezünk, akik nélkül nincs ma magyar Sopron, s persze eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi történt volna, ha 3 évvel korábban, 1918 őszén-telén nem szerelik le a hadsereget, s az egész ország egy nagy Rongyos Gárdává változva védte volna meg a magyar területeket a rátörő román, cseh és szerb csapatoktól. Erő és siker 1921-ből.

Nem érte meg a rendszerváltoztatást, amiért annyit dolgozott. Mikortól? Már a német megszállás idején is 1944-ben, aztán 1945-től a szovjet megszállás idején folyamatosan, töretlenül. Vajon mekkora lelkierő kellett ahhoz, hogy a nyílt tárgyaláson visszavonja az ávó verőlegényei által kicsikart vallomásait? És mi következett utána, amikor újra magára maradt az ávóval a pincék mélyén?

Szerov tábornok a KGB alapító vezetője 1954-től. A magyar forradalom egyik ellensége. Most jelent meg a naplója, benne sok Magyarországra vonatkozó feljegyzéssel. No de miért vezet naplót egy titkosszolgálati tábornok? És tényleg benne van minden titok?

Könyves Kálmán létrehozta, a szocialisták megszüntették – a kezdetet és a végpontot tekintve így foglalható össze röviden a magyar tengeri flotta történelme. De részletesen is megnézzük, hogy mi vezetett a magyar tengeri flotta 2004-es megszüntetéséhez.

Szürke eminenciás. Túl szép kifejezés ez a Rákosi és különösen a Kádár-rendszerben meghatározó politikusként működő Münnich Ferencre, akit csak egy hajszál választott el attól, hogy róla nevezzék el a Kádár-rendszert.

Isten vándora – így gondolt magára Regőczi István katolikus pap, akiről a covid árvák megsegítésére létrejött alapítványt is elnevezték. Ki volt ő és miért került összeütközésbe az árvák gondozása miatt a kommunista rendszerrel?

Az állambiztoság a megtalált és megsemmisített lehallgatókészülék árát meg akarta téríttetni a megfigyeltekkel – ez is egy epizódja a szerzetesrendek állami felügyeletének. Elemzünk.

Mikor kezdődött a rendszerváltoztatás? Miként következtek egymásból az egyes lépések? Miként hatott ránk a nemzetközi környezet és mi az, amivel mi is visszahatottunk a nemzetközi politikára?

1945 után, egészen 1990-ig Magyarország szolgaian követi külpolitikában is a Szovjetuniót. Erről árulkodnak az 1945 utáni viszony mérföldkövei. 1948 után, amikor Sztálin szakított Titoval, már „az imperialisták láncos kutyájaként” nevezték a sajtóban az addig követendőnek kikiáltott jugoszláv vezért. De a magyar vezetés természetesen sehol, soha nem tette szóvá ebben az időben a szerb partizánok több tízezer halottal járó délvidéki magyarirtását, ellenben folyamatosan bocsánatot kértek az újvidéki pogromért.

Vajon van-e az Aranybullának hatása mai jogfelfogásunkra? A válasz igen, s az okok az Aranybullánál is mélyebben vezetnek a magyar történelembe. A jogfelfogás mélyén pedig a szuverenitás rejtezik: az önálló döntések meghozatalának évezredes magyar igénye.

Duray Miklós a rendszerváltoztatás meghatározó magyar nemzetpolitikusa. Nemrég ment el közülünk – életútját és az örökségét elemezzük.

Nem a Balaton földrajzi kialakulásáról beszélünk, hanem arról a folyamatról, amely a reformkorban kezdődik: a mai balatoni településszerkezet és gazdaság kialakulásáról, benne a szocialista időszak politikai okokkal magyarázható zsákutcájával, a Zimmer Frei hálózattal.

A 19-20. század több próbát állított a magyar nemzet elé. Hogyan feleltünk meg a próbák kihívásainak? Ezt elemezzük. Milyen próbákról beszélünk? A nemzetiségi próba, Trianon próbája, az újjáépítés próbája - végső soron a magyar életerőről szólunk.

A középkori önálló magyar állampénzügyek után a 48-49-es átmenetet követően 1867-től beszélhetünk újra önálló magyar gazdálkodásról. Sajátos magyar út ez, az állam nagyarányú és sikeres részvételével. (Vagyis nem igaz, hogy az állam rossz gazda…) A dualizmus utáni időszak, a Horthy-kor gazdasági újjáépítésével együtt egyértelmű és határozott siker. A szocialista időszak egyértelmű kudarc, s kudarc az egymást követő szocialista kormányok rendszerváltás utáni gazdasági munkája is, mert nem a magyar sajátosságokra, hanem nemzetközi minták követésére épül. 2010 után viszont visszatértünk a dualizmus korának sikeres gazdaságpolitikájához.

549 hajóból álló magyar tengerhajózási flotta veszett el Trianonban. A nagyobb hajókat a nagyobb hatalmak kaparintották meg, a kisebbeket a kisebbek. Kártérítés a magyar magáncégeknek sem járt. Végigvesszük a flotta fejlesztését és a magyar állam befektetéseit a déli vasúttól az első fiumei móló megépítésén át addig, hogy a Kárpát-medence tengeri kijáratának milyen hatása volt a nemzetgazdaságra. 1920-ban Magyarország elveszti Fiumét, de Fiume is elveszti Magyarországot. Soha többé nem lesz már Európa 10. legforgalmasabb kikötője.

Mint cseppben a tenger, úgy tükröződik Ify Lajos katolikus pap életében Magyarország 1920 utáni sorsa. Egyházat épít Fonyódon, mígnem 1948-ban kommunista nyomásra saját egyháza is kiveti soraiból, de ő a Szent-György hegyen megteremti magának saját templomát, amely 1967-ig működik. Van-e újjáéledés a romokból – ez már a 21. század kérdése. Ügynöki jelentés beszél így róla: egy ember, aki kétszer halt meg.

A rendszerváltoztatással a szocializmus teljes pénzügyi csődje az Antall-kormány nyakába zúdult. Az őket követő szocialista kormányok az országmegszüntetés és a mozgástérszűkítés útján jártak. 1998 és 2002 között, s aztán 2010 után volt újra törekvés gazdasági téren is a rendszerváltás eszményének, a magabíró, önálló, szuverén döntéseket hozni képes Magyarországnak a megteremtésére. Ezzel visszatértünk a dualizmus korának sikeres pénzügy- és gazdasági politikájához.

1947 októberben töltöttük ki az első totószelvényt Magyarországon. De miért épp ekkor és mennyire ellenkezett a szocialista erkölccsel a totózás? Milyen összefüggés volt a totózás és az 1948-as, 1952-es és 1956-os, kiugróan jó olimpiai szereplések között?

Hóman Bálint kultuszminisztert koncepciós perben ítélték el. Az ítéletet csak 2015-ben semmisítették meg. De részben még ma is él, például abban, hogy Hóman nem került vissza az MTA tagjai közé

Volt-e magyar tenger az Adria? Mosta-e Magyarország határát három tenger? Miközben XX. századi veszteségünkről, a Szent Koronához Horvátországtól független „külön testként” csatolt Fiume elvesztéséről beszélünk, érintjük előbbi korok kérdéseit is.

Magyarországot kirabolták a szocializmus idején. Nemcsak a szovjetek és a háborús jóvátételt követelő győztesek, hanem az állam és az állam cégeinek szolgái is. No de akkor mire vettük fel a hiteleket? A viszonylagos jólét biztosítására vagy a rablások ütötte lyukak betömésére?

Az első világháborúról is folyamatosan kerülnek elő naplók. Ezek a naplók testközelből mutatják meg a háború mindennapjait. Például azt, hogy a magyar katona imádkozik azért az olaszért, akit rövidesen fel kel robbantania – mert ez a háború törvénye.

Magyarország német megszállása, vagyis 1944. március 19 után megszűnt önálló államként létezni. Az előtte lévő két esztendő az útkeresés időszaka: miként szabadulhatunk a halálos német ölelésből?  Kállay Miklós életrajz.

Budapest identitása sok kis önképből rakódik össze. Érdekesen élnek a világvárosban a helyi identitások és összegződnek budapesti öntudattá.

Pozsgai Imre életútját elemezzük egy most megjelent dokumentumgyűjtemény alapján. 1957: kiállás a Kádár-rendszer mellett, 1989: részvétel a lebontásában. Ki volt valójában Pozsgai Imre?

A Szent Korona XX. századi sorsa mellett elemezzük jelentőségét a magyar történelemben és a szent korona tan hatását a nemzet életére. Régebbi felvételt adunk közre.

Herzl Tivadar, a cionizmus megalapozója merített a kor magyar szellemi áramlataiból. Pesten született, itt is élt 18 éves koráig – életének közel felében. Nem csoda, ha nem tudta kivonni magát a magyar nemzeti liberalizmus hatása alól. Herzl Tivadar magyarul nemrég kiadott naplóját mutatjuk be.

A Kádár rendszer a kezdeti tétovázás és helyezkedés után – amikor a szovjet fegyverek mögé bújtatták a terrort -, brutális megtorlással alapozta meg hatalmát. Ezt a terrort elemezzük: a sortüzeket, az internálásokat, a letartóztatásokat, a halálos ítéleteket és a börtönbüntetéseket. Egy társadalom megfélemlítését.

Sallóvölgyi Békeffy László tartalékos huszárfőhadnagy naplóját mutatjuk be. Írója a Donnál halt meg 1942 őszén, de addig követjük a bevonulástól a hídfőcsatákig eltelt fél évet. Különleges élmény: cenzúrázatlan emlékek a frontról.

1956. november. A szovjet bevonulást elemezzük. Hogyan jöttek, honnan jöttek, mit tettek? Vajon lett volna értelme az egész nemzet ellenállásának?

A klasszikus liberalizmustól a progresszív liberalizmusig kísérjük végig a magyar liberalizmus kialakulását, virágzását a nemzeti liberalizmus államalkotó korszakában a 19. század végén- 20. század elején és mai elolvadását, megsemmisülését.

Nem volt olyan régen a magyar történeklemben, amikor a kommunista pártnak volt saját fegyveres ereje. A munkásőrség a kádári terrorban és a terrorért jött létre, de 1989-es feloszlatása előtt már inkább a karrier megalapozója volt a pártállamban.

1956 magyar forradalma hirtelen tört ki, de a társadalomban sokáig és mélyen készült az ellenállás. Egy megsértett, megalázott és kifosztott ország állt szemben elnyomóival.

1944 október közepén még volt más út. Szálasi nyilas puccsa után már csak a pusztulás következhetett. Nyilas puccs a német fegyverek árnyékában: nem magyar érdek a Szálasi hatalom.

A XX. század a szociáldemokrácia évszázada volt, s különösen igaz ez a II. világháború utáni időszakra. No de hova tűnt a szociáldemokrácia? Mi történt a XX. században, amitől ez az irányzat mára elvesztette egykori jelentőségét?

Egy rendszer névadója, miközben életútja tele van árulással és önellentmondással. Mégis Kádár János nyerte meg a „csak egy maradhat” játszmát, amelyet Rajk Lászlóval, Rákosi Mátyással és Nagy Imrével játszott. Kádár János életrajza.

Magyarország nemzeti össztermékének két és félszeresére tehető a pusztítás, amelyet a megszálló románok végeztek csak a mai országterületen. A kivégzettek, meggyilkoltak száma is ezer fölötti. Most készül először a teljesség igényével regiszter az 1919-20-as román kártételekről, az egész Kárpát-medencére. Bandholz amerikai tábornok szerint a román hadsereg és vezetője, Mardarescu tábornok megérdemelné az „Ali baba és a negyven rabló” emlékérmet.

Meghalt magyar hősként 1958. június 16-án. Élt az országának sokat ártó kommunistaként 1953-ig. Nagy Imre életrajza.

Amikor a pincékbe szorult vissza az élet. Romok a felszínen, élet a föld alatt. És a naplók, amelyek megörökítik Budapest legsötétebb napjait. Egy háború, amelyből nem tudtunk kimaradni, s egy ostrom, amelyet nem tudtunk elkerülni. pedig mindkettőt szerettük volna. Honnan volt élelem, víz, meleg az ostrom két hónapja alatt a közel egymillió budapestinek?

Többet költöttünk rá a második világháború idején, mint a háborúra: ez a magyar szociálpolitika. Teleki Pál programja, de viszik tovább halála után is: ház, föld, gép, állat, munkalehetőség a nagycsaládosoknak. És a másik oldal: a rendezettség és segítségnyújtás másoknak, amit ezért elvár a társadalom.

Kapcsolati háló. És a benne vergődő művészek. Húzd meg, ereszd meg és személyes kedvezmények. Életművek és alkuk. Aczél György kultúrpolitikáját elemezzük.

Alapítva 1955-ben. A kommunista hatalom már eltüntette a színről az ellenálló egyházi vezetőket, feloszlatta a szerzetesrendeket. De a kommunista betontenger közepén egyszer csak kihajt egy virág. Fiatal lányok kezdenek el a letarolt társadalomban, igazodva a külső kényszerekhez, de nagy belső szabadságban szerzetesként élni. Börtönbe kerülnek. Mire kijönnek, többen lesznek. A ma is létező kismarosi ciszterci közösség kezdetei.

Egyik legérdekesebb történelmi olvasmányomról beszélgetünk: Zsindely Ferenc naplójáról. Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós miniszterelnökök titkára jegyezte le gondolatait, igazi szépírói stílusban. A beszélgetéssel bepillanthatunk abba a gondolkodásba, amely a magyar nemzet érdekét minden elé helyezte. A napló megjárta írója előkelő villáját, rejtezett a kerti madáretetőben, megmenekült az ávós házkutatás elől, mígnem egy vidéki levéltárban nyugodott, s most kiadásra került.

Tanyasi iskolák, könyvtárhálózat, egyetemi hálózat és külföldi magyar kollégiumok dicsérik miniszteri munkáját. Miként lehet valaki századokra hatással a magyar művelődésre és közgondolkodásra? Életrajz Klebelsberg Kunóról.

Richter Gedeon neve egykori gyáráról, élete főművéről ma is ismert, még a tőzsdézők számára is. Élete azt példázza, hogy lehet Magyarországról indulva magyar ésszel, tőkével és akarattal nemzetközi multit felépíteni. Halála és gyárhálózatának tönkretétele pedig az embertelenségről és szakavatatlanságról beszél – a nyilasokról és a kommunistákról.

A magyar demokrácia nagy reménysége lehetett volna a Magyar Szabadság Párt, ahol bátor, okos és elkötelezett magyar emberek, politikusok dolgoztak – amíg le nem tartóztatták, el nem üldözték, ki nem végezték őket az akkori Nemzetközi Párt, tagjai, vagyis a kommunisták.

Kudar Lajos csendőr ezredes, a csendőrség hírszerzési vezetőjének sírját nem ismerjük. De a tetteit igen. Mielőtt valamikor 1945 február közepén, az ostrom utolsó napjaiban, a Várban lévő egykori irodája környékén kivégzik, emberek ezreit, tízezreit menti meg. Sorsa mutatja, hogy milyen sokrétű volt a Horthy kor elitje

Tóth Ilonka az ártatlanul kivégzettek egyike. Sorsa mutatja, hogy a kommunista hatalom milyen módon tesz tönkre a haza javán dolgozni akaró embereket.

Maguk is terrorcsapatnak nevezték magukat, s ez volt a dolguk is: a csekély támogatottsággal rendelkező kommunista hatalom 1919-ben is csak terrorral tudott ideig-óráig fennmaradni. Ekkor lőnek először embereket Budapesten a Dunába.

Esterházy János egyedül szavazott a szlovák parlamentben a zsidók kitelepítése, táborokba küldése ellen. A szovjet bevonulás után mégis deportálás várja, jár a gulágon, majd cseh börtönben hal meg a felvidéki magyarság egyik legnagyobb hatású politikusa. Magyar sors a vérzivatarban.

Keszthelyen a forradalom kitörése után egy héttel, 1956. november 1-én emeltek szobrot 56 hőseinek. Az úgynevezett „fehér embert” a kádári hatalom még sokáig nem merte elbontani a keszthelyi Fő térről. Amikor elbontották, gondos kezek elcsomagolták, s a rendszerváltoztatás után azonnal felállították – de nem az eredeti helyén. Most került oda vissza. Mindezek kapcsán beszélünk a vidék ötvenhatjáról is.

Remélhetőleg rövidesen hazakerülnek Sulyok Dezső iratai. A reménybeli magyar miniszterelnöknek ugyanúgy a kommunisták miatt kellett távoznia az országból, ahogy annyi más tehetséges, elkötelezett magyar embernek. Régebbi felvételünket adjuk közre.

A politikában fontos az őszinteség, vagyis hogy egy párt annak mutassa magát, amilyen valójában, s amilyen politikát visz majd, ha hatalomra kerül. Talán ez az SzDSz jelenség legnagyobb tapasztalata. Miként építette le a liberális politika a magyar államot a 20. század végén, a 21. század elején – ezt is megvizsgáljuk.

Bíboros, hercegprímás. És szenvedő ember. Megjárja a nyilasok és a kommunisták börtöneit is. Törvényszerűen kerül szembe mindkét totalitárius eszmével és rendszerrel. Életrajz Mindszenty Józsefről.

Magyar hőseink közül most a Délvidéken 1944-ben kivégzett Körösztös Krizosztom ferences szerzetes sorsát vesszük sorra. Együtt szenvedett és halt meg azzal a több tízezer magyarral, akik akkor a szerb partizánok etnikai tisztogatásának áldozatai lettek.

Apponyi Albertet leinkább az 1920-as tárgyalódelegáció tagjaként ismerjük. De hosszú politikusi útján ennél sokszínűbb élete volt. Életrajz.

Az 1988-1998 közötti hatalom-átmentés történetét vizsgáljuk kellő távlatból. Mi marad, ha elvész a politikai hatalom? A gazdaságot, a kultúrát, az intézményeket vesszük górcső alá és azt, hogy a Kádár-kori elit miként készült erre a hatalom-átmentésre.

Barankovics István a második világháború utáni politikai egyik nagy reménysége. Államférfi, aki menekülni kényszerül. Egyike azoknak, akiket a kommunista diktatúra elüldöz az országból, így kivételes képességeit nem fordíthatja Magyarország hasznára. Életrajz.

A 20. században és a 21. században gyakran használt fogalmainkat tesszük a történelem nagyítója alá.  A jogállamiság, a szuverenitás, a nemzetközi hálózatok, a nemzetközi pénzügyi hálózatok fogalmait nézzük meg az elmúlt 1100 év magyar történelmében, hogy kiderüljön: mai küzdelmeink eleink sokszázados küzdelmeibe ágyazódnak be.

56-nak sok, különböző arca volt. Különböző irányból érkezett emberek küzdöttek ugyanazért: a szabad és független Magyarországért.

Jelentős részben Kriszten Rafael atyáról mintázták a Magyar Passió című film főszereplőjét. Egyike a kommunista időszakban vértanúhalált halt 7 ferences szerzetesnek, akiknek boldoggá avatását szeretnék a hívek. Az ávó provokációja után, hatvani házfőnökként kerül fogságba 1950 júniusában, természetesen ártatlanul. 1952-ben halálra kínozva halt meg a börtönben.

Vendég: Soós Viktor Attila történész (NEB), Kálmán Peregrin történész (ferences rend)

Az asszony, akinek legendája van, akit sokan sokra tartottak és tartanak, de hatalmi helyzetben sohasem mutathatta meg, hogy vannak-e politikusi erényei. Kéthly Anna – a legenda és a valóság.

Vendég: Szerencsés Károly történész

A rendszerváltoztatást előkészítő tüntetések gyökereit mutatjuk be azzal az igénnyel, hogy megnézzük: fejünk fölött történt-e minden, a nagyhatalmak megegyezésének megfelelően, vagy mi is beleszóltunk a történelembe… (Igen…)

#MTVA #Kossuth Rádió

Badalik Bertalan veszprémi püspök esete önmagában is igazolja azt, hogy a Rákosi rendszer nem ért véget 1956-ban, hanem folytatódott a Kádár-rendszerben. A püspököt a negyvenes évek végétől folyamatosan figyelték, ugyanaz a gárda, egészen 1956 utáni letartóztatásáig. A sorsa is a Rákosi rendszerben megszokott: soha nem térhet vissza püspöki székébe.

#MTVA #Kossuth Rádió

Lemerülünk az alvilágba, de abba a részébe, amelyet a 40-es évek közepétől a nyolcvanas évekig az állambiztonság uralt. Besúgói mindenhol ott voltak: erre használták az utcalányokat, a pincéreket, a táncosokat. No de mire mentek vele?

#MTVA #Kossuth Rádió

Kovács Béla parasztpárti politikus a jövő egyik nagy ígérete volt: erkölcsös, becsületes, okos, az országért tenni akaró parasztember, aki a politika világát is bírta. De nem ezt kellett bírnia végül, hanem a gulágot, mert mindezek a tulajdonságok a hatalomra került kommunisták számára kiiktatandó ellenféllé tették.

#MTVA #Kossuth Rádió

Még köztük él azoknak egy része, akik politikai okokból kerültek a Kádár-rendszer pszichiátriáira a 70-80-as években. Miként alakult ki ez a rendszer? Hogyan kerültek oda az emberek? Mit tettek velük a pszichiátrián? Tényleg igaz, hogy volt olyan, akit ott bújtattak? (Igen.)

#MTVA #Kossuth Rádió

Az alföldi parasztemberek akkor kezdtek el a kommunisták ellen szervezkedni, amikor a legális politizálás lehetőségei megszűntek. Az egész Alföldet, de mondhatjuk, hogy az egész országot is behálózta a „Fehér Gárda” elnevezésű kezdeményezés, amelynek résztvevői közül sokat kerültek végül börtönbe. A paraszttársadalom ellenállásáról beszélünk.

#MTVA #Kossuth Rádió

A humor az állam szolgálatában állt. Rákosi beszédeit hűen követik a Ludas Matyi karikatúrái a negyvenes-ötvenes években. A közel félmillió példányban megjelenő lap „rajzolói”, „humoristái” is beálltak például a kulák gúnynévvel illetett módosabb gazdák elleni kampányba. A kampány kódrendszerét elemezzük, az állatrajzok, a különböző személyiségjegyek rajzos megjelenítését, s azt, hogy miként tartotta a lapot rövid pórázon a kommunista párt.

#MTVA #Kossuth Rádió

A Mindszenty per vádlottjainak utóélete. Mi történt velük kiszabadulásuk után?

#MTVA #Kossuth Rádió

A Horthy korban ez ellenzék együttműködött a kormánnyal, hogy együtt oldják meg az ország előtt álló feladatokat. Volt olyan, hogy ellenzéki pártvezér védte meg a Népszövetség előtt a kormányt és az országot. A nemzeti együttműködés akkori rendszerébe a nemzetiszocialisták, nyilasok és a kommunisták nem fértek bele. A többiek igen. Ezt a helyzetet elemezzük, elvi, szellemi hátterét is megvilágítva.

#MTVA #Kossuth Rádió

Miként törték meg a Mindszenty perben a vádlottakat? Kinél milyen módszert alkalmaztak és ki meddig ült börtönben?

#MTVA #Kossuth Rádió

1921 a Trianon utáni fordulat éve. Kialakulnak annak a rendszernek az alapjai, amely képes lesz országot faragni a trianoni torzóból és gazdaságilag felvirágoztatni az országot. Ezt az időszakot elemezzük Veszprémy László Bernát történésszel, akinek 1921 címmel jelent meg a könyve erről az évről.

#MTVA #Kossuth Rádió

Mindszenty pere kirakatper volt, gondosan összeválogatott vádlottakkal. A vádlottak padjára ültették a főnemességet, a papságot és a hívő társadalmat egyaránt.

#MTVA #Kossuth Rádió

A felvidéki Vihorlát hegységben 150 fogságban lévő magyar hegyivadászt mészároltak le a mítoszteremtő történészek által partizánoknak vagy felkelőknek nevezett fegyveresek. Kik voltak valójában a partizánmozgalom résztvevői? Miért nem jár szobor az áldozatoknak és miért jár a tetteseknek?

#MTVA #Kossuth Rádió

A szovjet birodalomból Soros birodalom lett. Soros György maga nyilatkozott így Közép- és Kelet-Európa szerte létrehozott támaszpontjairól és az NGO televényről, amelyet kialakított. A nagy terv című könyv történészei nem szaporították a Soros körül megjelenő összeesküvéselméleteket, hanem csupa nyilvános, a Soros szervezetek adattárában elérhető dokumentum alapján az összeesküvés gyakorlatot leplezik le.

#MTVA #Kossuth Rádió

1978. január 6. A Szent Korona hazatér az Amerikai Egyesült Államokból. Vajon milyen szerepe volt a Szent Koronának a rendszerváltoztatásban? Hogyan dolgozik a Szent Korona?

#MTVA #Kossuth Rádió

Ma is élő hősünk. Részt vesz az 1956-os forradalomban. Mindszenty környezetéhez tartozik, feltárja az Állami Egyházügyi Hivatal bűneit. Utána elítélik. 1963-ban szabadul, jó ideig nem gyakorolhatja papi hivatását. majd, ahova kerül, ott a hitélet megújítója lesz. „A Krisztust követőknek minden javukra válik” – mondhatnánk sorsát látva.

#MTVA #Kossuth Rádió

A Szent Korona vándorútja 1945 után és hazatérésének előkészítése.

#MTVA #Kossuth Rádió

Sándor István szerzetesként kerül be a „pártőrség perébe”.  A koncepciós perben olyan emberek kerülnek egymás mellé, akik nagyobbrészt sohasem találkoztak. De valahogy meg kellett magyarázni, hogy miért lázadnak a kommunista rendszer ellen még az ávón belüli kiskatonák is… Az ítélet: halál.

#MTVA #Kossuth Rádió

Érdemes megnézni a „Soha, sehol, senkinek” című filmet. Ugyanarról szól, amiről ma mi is: a magyar kitelepítő táborokról, zárt táborokról és azokról a családokról, akik odakerültek.

#MTVA #Kossuth Rádió

Érdemes megnézni a „Soha, sehol, senkinek” című filmet. Ugyanarról szól, amiről ma mi is: a magyar kitelepítő táborokról, zárt táborokról és azokról a családokról, akik odakerültek.

#MTVA #Kossuth Rádió

Mardarescu tábornok román nemzeti hős. Szobrot állítottak neki a kolozsvári egyetemen. Mardarescu tábornok háborús bűnös. Több mint ezer civil ember halála és egy ország kirablása fűződik a nevéhez. Elemzünk.

#MTVA #Kossuth Rádió

A magyar internálótábor-rendszer a kommunisták és a halál szolgálatában állt. Akik végleg eltűntek és akik csak egy időre: a kommunizmus áldozatai 1945 után.

#MTVA #Kossuth Rádió

Tumbász Ákost egy telefonkönyv miatt ítélik halálra. Sorsán mutatjuk be a kádári állambiztonság és „igazságszolgáltatás” rendszerét.

#MTVA #Kossuth Rádió

Jezsuita szerzetes? Szabadkőműves? Családapa? Az Akadémiai Kiadó szerkesztője? A magyar állambiztonság munkatársa? Melyik Nagy Töhötöm igaz arca? És még egy kérdés: úrrá lehet-e egy ember a történelmen? Petrás Éva hasonló című könyvével együtt elemezzük Nagy Töhötöm arcait.

#MTVA #Kossuth Rádió

Olofsson Placid atya koholt vádakkal kerül a gulágra. Nemcsak túléli, de élete legnagyobb ajándékaként tekint rá. Örömolimpia a haláltáborban: papi sors a 20. századi Magyarországon.

#MTVA #Kossuth Rádió

Kovrig Béla szociálpolitikus, a németek elleni katolikus ellenállás egyik vezéralakja. Működése bizonyíték rá, hogy a Horthy rendszerben megvolt a képesség a „nyugatos” szociálpolitikai kialakítására. A kommunisták elüldözik az országból, s az Amerikai Egyesül Államokban hal meg. A Horthy-rendszert arról az oldaláról mutatjuk meg, amelyről jó ideig nem láthattuk.

#MTVA #Kossuth Rádió

A politikai rendszer, a gazdaság és a szellemiek – mindezeket rendbe kellett tenni Trianon után. Miként dolgozott ezen Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál és az országalapító nemzedék?

#MTVA #Kossuth Rádió

1920. augusztus 13: megérkezik a magyar lőszer a muníció nélkül álló lengyeleknek, s így legyőzhetik Tuhacsevszkij szovjet-orosz hadait. Vagyis elmaradt a szovjetek német földre lépése és ezzel a Lenin által remélt világforradalom. S nem ez volt az első alkalom, hogy a végveszélyen lévő Magyarország hadianyaggal segített a lengyeleknek 1918 után.

#MTVA #Kossuth Rádió

Állam a romokból. Amire nem sok esélyt adtak: működőképes ország a trianoni sebek helyén. Az államalapító politikusnemzedék tettei.

#MTVA #Kossuth Rádió

Hiába kéri, majd követeli többször is Hitler, ellenállunk. 1939-ben nem engedjük át a Lengyelországra támadó német hadakat. Ellenben átengedjük a határon a németek elől menekülő lengyeleket – köztük a katonákat is – és segítünk nekik Nyugatra jutni, ahol beállnak a németek ellen készülő hadseregekbe.

#MTVA #Kossuth Rádió

Miként éri el a Horthy Miklós vezette politikusnemzedék, hogy 1928-ra a magyar gazdaság ugyanannyit termel, mint 1918 előtt a háromszor akkora Magyarország?

#MTVA #Kossuth Rádió

Brusznyai Árpádné Honti Ilona. Egy arc a Magyar hősök című kötetből. Az 1956-ban Veszprémben rendet tartó, majd Kádár vérbírósága által kivégeztetett Brusznyai Árpád középiskolai tanár özvegye. Élete arra példa, hogy miként lehet évtizedeken keresztül hűségesnek lenni a hősök emlékéhez és az ellenszélben is hősiesen nevelni a rábízott gyermeket a jogtalanul kivégzett apa szellemi hagyatékának megfelelően.

#MTVA #Kossuth Rádió

Márton Áron a Székely hadosztály katonája, majd pap és gyulafehérvári püspök. Kiáll az üldözöttek mellett, legyenek bár magyarok vagy zsidók. A román kommunisták börtönéből is irányítja az egyházmegyéjét. Mi a titka a karizmájának?

#MTVA #Kossuth Rádió

Mester Miklós a Horthy kor egyik fontos szellemi embere és politikusa és a 2. világháború alatti ellenállás egyik motorja. Szellemi motorja és tevékeny részese. Államtitkár a német megszállás utáni Sztójay-kormányban, s közben az ellenállás képviselője. Belső információi segítségével mentenek meg sokakat.

#MTVA #Kossuth Rádió

Kárpátaljai református lelkészek levélben írják meg Sztálinnak, hogy az Istennél nincs nagyobb hatalom, így ideje a generalissimus megtérésének. Jutalmuk természetesen a gulág. Ugyanakkor ők a református megújulás sarokkövei Kárpátalján.

#MTVA #Kossuth Rádió

Magyar Hősök – Péch Géza

Péch Géza a kádári titkosszolgálat áldozata. Az 56-os forradalom idején mentős. Ment mindenkit: ávóst, forradalmárt, szovjet katonát. Mentés közben megsebesül. Mégis belekeverik egy összeesküvésbe – mert szükség van egy koncepciós eljárásra és abban „tettesekre”. Kivégzik.

#MTVA #Kossuth Rádió

Jakab Antal Márton Áron utóda a gyulafehérvári püspöki székben. Méltó a nagy elődhöz: az ő idejében harcolja ki az erdélyi magyarság a román titkosszolgálat ellenszelében ám a magyar titkosszolgálat támogatásával a gyulafehérvári püspökség érsekségi rangra emelését és ezzel viszonylagos autonómiáját a romániai katolikus egyházon belül.

#MTVA #Kossuth Rádió

Magyar Hősök – Kiss Sándor

Kiss Sándor a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség országos vezetője, a „bibliás politikus”, kisgazda képviselő, a Parasztszövetség igazgatója. A kommunista szalámitaktika egyik áldozata. 1947-ben a Magyar Közösség elleni perben tartóztatják le és ítélik el. 1956-ban részt vesz a forradalomban majd emigrál. Washingtonban hal meg 1982-ben. Egyike azoknak, akik vihették volna az országot a magyar úton, ha nincs a kommunista terror.

#MTVA #Kossuth Rádió

Vasdényei István Horthy rendőre volt. A kistarcsai internálótábor parancsnoka. 1944-ben az internálótáborból óvótábort szervez a német megszállás után üldözött zsidók számára. Horthy segítségével még azt is megakadályozza, hogy 1944 júliusában Eichmann Auschwitzba vitesse a Kistarcsára internált zsidókat. A vonatot az odaútból fordítják vissza. Együttműködik a zsidó szervezetekkel az üldözöttek mentésében.

#MTVA #Kossuth Rádió

Öttusa olimpiai bajnok lehetett volna, de húsz évesen börtönbe zárták. A váci börtönben lett költő. Ő a magyar irodalomtörténet egyetlen jelentős szerzője, aki minden versét, egész életművét börtönben írta. Szökése a börtönből külön kalandregény: a nagy dunai árvíz idején úszva szökik meg az ávósok motorcsónakjai között. (Nem csoda, hogy a szabadságban szülővárosában, Dunakeszin uszodát neveztek el róla…) 56 forradalma kiszabadítja. November 8-án három orosz tankkal vívott egyenlőtlen küzdelemben veszti életét.

#MTVA #Kossuth Rádió

Hóman Bálint egykori közoktatási miniszter a váci börtönben halt meg. De miért nem fogadták vissza a Magyar Tudományos Akadémiára a XX. század egyik legnagyobb magyar történészét? Miért született meg nagyon későn a felmentő ítélet?

#MTVA #Kossuth Rádió

Magyar Hősök – Menczer Gusztáv

A SZÓRAKÉSZ alapítója, a Kárpótlási Hivatal egykori vezetője. de ami azt megelőzte: évtizedes rabság a gulágon, mondvacsinált okok miatt, a megtörés szándékával. Amikor hazajön, nem beszél, de a kapcsolatot az átkosban is tartja bajtársaival. A rendszerváltoztatás után így könnyebb egymásra találni.

#MTVA #Kossuth Rádió

Mecséri Per – az utóélet

A Budapestet megvédő Juta-dombi katonákat és parancsnokukat elítélték vitéz tettükért a Kádár-rendszerben. Kivégezték, börtönbe zárták őket. A megaláztatás, a megkülönböztetés, az elnyomás a rendszerváltoztatásig tartott. Ezt elemezzük.

#MTVA #Kossuth Rádió

Magyar Hősök – Sztehlo Gábor

Sztehlo Gábor üldözötteket és árvákat mentett. A vészkorszakban főleg a zsidó üldözötteket, a kommunizmus idején az előző rendszer elitjének gyermekeit. És az árvákat, mindig. Csoda, hogy a kommunista hatalom elűzte Magyarországról? A Gaudiopolis, Sztehlo „gyermekköztársasága” filmeket ihletett meg és nevelési mintát adott.

határában. A város sikeres védéséért és a parancs teljesítéséért kivégzik. A per rejtelmeiről beszélünk.

#MTVA #Kossuth Rádió

A Juta-dombi katonák parancsnoka, az esztergomi páncélos hadosztály vezérkari főnöke. Ő vezeti őket, amikor szétverik a szovjeteket Budapest határában. A város sikeres védéséért és a parancs teljesítéséért kivégzik. A per rejtelmeiről beszélünk.

#MTVA #Kossuth Rádió

Evangélikus püspök. El kell távolítani a hivatalából ahhoz, hogy a kommunisták az egyházát betörhessék. Az Ordass per rejtelmeit és a nagy formátumú püspök egyéniségét elemezzük.

#MTVA #Kossuth Rádió

A Juta-dombi katonák komolyan vették 1956. november 4-én a parancsot, hogy meg kell akadályozniuk a szovjetek benyomulását Budapestre. A parancs teljesítéséért halállal és börtönnel lakoltak. De a tettükre érdemes emlékeznünk.

#MTVA #Kossuth Rádió

Szobonya Zoltán Jánoshalma és Mélykút 56-os mártírja. Ügyvéd. Ingyen védi az ötvenes években a kuláknak nevezett embereket. 56-ban benne bízik legjobban a környék népe, ezért megválasztják a helyi nemzeti bizottság vezetőjének. Rendet tart, egy pofon sem csattan el. Mindezért a forradalom után felakasztják. Három lány és unokái ma is ápolják az emlékét. Például ezzel a honlappal: http://www.szobonyazoltan.com/

#MTVA #Kossuth Rádió

Lehetett volna a vatikáni Szent Gergely Egyetem tanszékvezető tanára. Helyette hazajött az éppen erősen szorongatott rendjéhez. Jezsuitaként viszi Mindszentyről a pártállam üzenetét a pápának és hozza vissza a pápa üzenetét a magyar püspököknek: tartsatok ki! Az üzenet átadása után börtönről börtönre jár. És közben ír, az asztalfióknak. És működteti/k az illegális jezsuita rendet. De mostanában kiadják az asztalfióknak írt könyveit.

#MTVA #Kossuth Rádió

A Corvin köz főparancsnoka. A gerillataktika egyik kidolgozója. Ösztönös katonai zseni. Az ávósok ítélet nélküli kivégzésének ellenzője. Kivégzése előtt a kegyelmi kérvényére az egyik általa megmentett ávós – volt belügyminiszter-helyettes – is nemet mond. És egy kis bulvár: miközben együtt lövik egy lánnyal a szovjeteket, szerelmesek lesznek egymásba.

#MTVA #Kossuth Rádió

Ismerős a rabszolgatörvény kifejezés? Tüntettek is ellene a századfordulón…. Kicsit több mint egy évszázaddal ezelőtt ezt a kifejezést találta ki Bokányi Dezső, a Tanácsköztársaság későbbi népbiztosa Darányi Ignác törvényére. Pedig a törvény az addig teljesen kiszolgáltatott zsellérek helyzetét rendezte. Például rendszeres fizetést és szabadságot írt elő, no meg a munkaidejüket is szabályozták végre. Darányi Ignác, a modern magyar nemzetpolitika egyik előfutára.

#MTVA #Kossuth Rádió

Salkaházi Sára egy azon magyarok közül, akik szép számban segítettek a vészkorszakban embertársaikon. Ő abban különbözik a többiektől, hogy életét is adta azért, hogy másokat megmentsen. Hogyan jut el a kassai bohém lányka addig, hogy felajánlja életét az üldözöttekért?

#MTVA #Kossuth Rádió

Stabilitás 1920 után, gazdaságilag és területében is gyarapodó ország, társadalmi béke, majd a háborúba sodródás, a német megszállás, a kiugrás kudarca. Elemzünk.

#MTVA #Kossuth Rádió

Bemutatjuk, hogy a kommunista propaganda miként volt képes a forradalmár katolikusból, a zsidókat mentő bátor emberből, keresztény feministából, az első magyar női országgyűlési képviselőből avítt konzervatívot fabrikálni. És aztán megmutatjuk, milyen volt valójában ez a nő, akire bátorsága miatt azt mondták kortársai: „az egyetlen nő az országgyűlésben.” Bemutatjuk 1943-as Credo-ját, amit akkor írt, amikor a szlovákiai zsidók megmentése ügyében járt a pápánál:

„VALLOM, HOGY:

embernek ember, szervezet, állam nem birtokosa,

ember, embernek, szervezetnek, államnak nem tulajdona,

Isten ellen nincs érvényes törvényhozás,

Az Ô szent akaratával szemben bűn a jogfosztás.

Ember nem engedheti meg, amit Isten nem akar,

földi hatalom meg nem tilthatja, amit Isten megenged,

nem parancsolhatja, amit Isten tilalom alá vetett!”

#MTVA #Kossuth Rádió

Horthy Miklós kormányzó és környezete 1920 után. Angol- vagy németbarátság? Akkor már inkább angolbarátság, de végül is: magyarbarátság.

#MTVA #Kossuth Rádió

Kevesen írhatják a nagyapjukból a szakdolgozatukat. Bajor Péternek megadatott: nagyapja, Legeza János tábornok az egyik doni hadtest vezetője volt. Naplója alapján elemezzük az eseményeket és a magyar XX. századot az első világháborútól Rákosi halálos börtönéig.

#MTVA #Kossuth Rádió

Horthy, Bethlen, Teleki és politikustársaik – a magyar iparbárókkal közösen - 1928-ra rendbe tették a magyar gazdaságot. A harmadakkora Magyarország ekkor annyit termelt már, mint 1913-ban, az utolsó békeévben. Hogyan tették?

#MTVA #Kossuth Rádió

Rákosi személyesen választotta ki a Mindszenty-per vádlottjait és személyesen intézkedett az ítéletről is. Úgy intézte, hogy a magyar hívő társadalom érezhesse magát a vádlottak padján.

#MTVA #Kossuth Rádió

Életképtelen Magyarországot szerettek volna az éhes szomszédok. Nem jött össze nekik. Hogy miért? Mert volt egy politikusnemzedék, amely tudta, merte és tette azt, ami a nemzet érdekében állt.

#MTVA #Kossuth Rádió

Ezerötszáz-kétezer ember vezetője volt Mikó Zoltán katonatiszt. A második világháború végén ő és alakulata embereket mentett. Hogy mennyit? Nem tudjuk. Magukat ugyanis nem sikerült megmenteniük.

#MTVA #Kossuth Rádió

Arról a politikusnemzedékről beszélünk, amely országot faragott a trianoni torzóból. Klebelsberg Kuno, Bethlen István, Teleki Pál, Horthy Miklós és társaik romokat örököltek Károlyi Mihálytól és Kun Bélától. Virágzó országot teremtettek a romok helyén alig tíz év alatt. De hogyan tették?

#MTVA #Kossuth Rádió

Oskar Schindler történetét sokan ismerik Magyarországon is. Róla és az általa megmentett zsidókról szól a Schindler listája című film és a Schindler bárkája című könyv. No de miért nem szól könyv és film Ocskay Lászlóról, aki magyar katonatisztként Zuglóban tette ugyanazt, amit Oskar Schindler Lengyelországban? Ocskay a rá bízott munkaszolgálatosokat és azok családját mentette meg a nyilasoktól, a németektől és a szovjetektől is. Elmerülünk a magyar történelemben – ahogy még sohasem hallottuk. És egyben a témát magyar filmrendezőink figyelmébe ajánljuk.

#MTVA #Kossuth Rádió

Aradot az 1848-49-es szabadságharc vértanú tábornokai miatt emlegetjük. Pedig emlegethetnénk Koszorús Ferenc ezredes miatt is, aki páncélosaival a második világháborúban néhány napra felszabadította a partiumi várost. No de ki volt ez a magyar katona, aki képes volt a román és a szovjet túlerőt is lépre csalni és megmentette a budapesti zsidókat?

#MTVA #Kossuth Rádió

Szigethy Attila magyar hős. Amikor Magyarországon felfordult a kommunista világ 1956 forradalmában, azonnal vezető lett. Sorsa azt mutatja meg, hogy milyen nagyszerű emberek vezethették volna az országot, ha nem ül nyakunkra a világ akkori legnagyobb hadseregének segítségével Rákosi, aztán Kádár és kommunista klikkjük.

#MTVA #Kossuth Rádió

1944. július eleje. Az országot közel négy hónapja megszállták a németek. Most a budapesti zsidókat akarják elszállítani, néhány kormányzati tisztviselővel szövetkezve. Koszorus Ferenc ezredes páncélosai azonban útjukat állják.

#MTVA #Kossuth Rádió

1977. június 9. A pápa a Vatikánban Kádár János elé csúsztat egy cetlit, rajta egy névvel. Pár nap múlva szabadul a börtönből az a pap, aki így határozta meg, hogy ki a hős: „A hős az, aki fél és marad, míg a többi ember fél és szalad.” Ő már csak tudta, 18 év börtönnel a háta mögött.

#MTVA #Kossuth Rádió

A lelkész megmenti egy ávós életét az 1956-os forradalom idején. A mosonmagyaróvári ávós sortűz után lecsillapítja a bosszúvágyó tömeget. Megmenti egy ávós életét. 1957-ben mégis kivégzik. Három gyermek és az özvegy feleség marad utána. Meg a hősiesség, a példa. de van-e magyarázat a Kádár-rendszer brutalitására? Horváth Szilárd beszélgetőtársa Földváryné Kiss Réka és Erdős Kristóf.

#MTVA #Kossuth Rádió

A hősök népe vagyunk: Álmos, Árpád, Bulcsú, Búvár Kund, Szent László, Hunyadi János, Kemény Simon, Kinizsi Pál, Thury György…, s napestig folytathatnánk a sort. De miként kerül ebbe a sorba Soós Géza, aki szinte kortársunk volt, s akiről a közvélemény alig tud valamit? Erről a „sármos fiatalemberről”, aki elkötött egy német repülőgépet és megmentett sokezer életet, szól az Emberemlékezet, amelyben Horváth Szilárd beszélgetőtársa Földváryné Kiss Réka és Szekér Nóra.

#MTVA #Kossuth Rádió

A kommunista állambiztonság nagyjából négy évtizeden keresztül figyelte meg Csoóri Sándor költőt. Lakáslehallgatás, telefonlehallgatás, ügynökök tucatjai, jelentések ezrei és teleírt oldalak tízezrei, elképesztő munkamennyiség és emberi erőpazarlás – ez a mérlege a teljesen felesleges megfigyelésnek.

Az 1979-1980-as időszak megfigyeléseiből már kijött egy 600 oldalas kötet. Most került nyomdába a következő két év összefoglalója.

Hogy hol figyelték meg Csoórit? Mindenhol. Képzeljék, még külföldön is. No de miként avatkozott be a kádári titkosszolgálat Wass Albert és Márai Sándor műveinek kiadásába az Egyesült Államokban? Ez is kiderül az Emberemlékezet adásából, amelyben Horváth Szilárd beszélgetőtársa Bank Barbara és Kovács Attila Zoltán.

#MTVA #Kossuth Rádió

1956. november 4. Magyarországra bevonulnak a szovjet páncélosok, s megtörik az utcai harcosok ellenállását.

Amikor a fegyverek elhallgatnak, akkor jönnek a munkásvezérek, akik még hónapokig táplálják a forradalom lángját.

Rácz Sándor először csak egy közülük. Aztán mégis ő lesz az ellenállás jelképe, a Kádár-rendszer engesztelhetetlen ellenfele.

Hogyan lesz az kevéssé iskolázott fiatalemberből legendás munkásvezér? Ezt követi végig az Emberemlékezet Galambos István és Ö Kovács József történészekkel, akik közül utóbbi Rácz Sándor unokaöccse, szóval sok személyes történetet is tud nagybátyjáról, akit a rendszerváltoztatás után köztársasági elnöknek is jelöltek.

A Kossuth rádió kéthetente jelentkező podcastjének első részében arról beszélünk, hogy miért végeztek ki valakit teljesen ártatlanul 1956 után. A Csepel Művek telefonkönyve vajon elég bizonyíték-e a kémkedésre? És hogyan várta hatvan éven át a kivégzettet a felesége, s őrizte meg családja előtt is a titkát. Horváth Szilárd ezúttal Borvendég Zsuzsannával beszélget.

Amit elhallgattak, meghamisítottak, amit kitöröltek. Horváth Szilárd beszélget a XX. századi magyar történelemről, tabuk nélkül. Itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba!